Kifelé a jobbik arcunkat szeretjük mutogatni, amivel az embereket meg tudjuk téveszteni, ám az Istent nem tudjuk átverni, hiszen ő túllát rajtunk, mindazon, amit mi magunkról megosztani szeretnénk. Ma már…
Jaj nektek, mert sok ember miattatok botránkozik meg az Atyában, mert olyan képet alkotnak róla, amilyenek ti vagytok! Ez a mindenkori hívők óriási felelőssége, hogy reális képet mutassanak az egyház Uráról azok előtt, akik a mi életünket nézik.
Az Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda Utánpótlásközpont tanévnyitó istentisztelete.
Máté evangéliumának a 23 és a 24. része az egyik legnehezebb igeszakasza az egész evangéliumnak. Csak néhány téma: a híres jaj mondások, Jeruzsálem és a templom pusztulásnak megjövendölése, az Emberfia visszajövetelének jelei stb. Nagyon nehéz témákat feszeget itt Jézus. A szokatlanul keményen megfogalmazott ítéletes prédikáció verseit fogjuk elemezni három részben.
Ajándék az élet, a haza, a nemzet, a család, a kenyér az asztalon! Ajándék Isten hűsége és szövetsége, amit kötött Szent Istvánnal és megtartott azóta is, minden veszedelem, emberi gyarlóság és bűn ellenére, mert amikor elengedhetett volna, akkor sem tette azt, hanem még erősebben magához húzott bennünket. És mindezt azért tette így, mert egyszer megígérte, mert szeret bennünket és nekünk ilyenkor abban kell megerősíteni önmagunkat, hogy mi is készek vagyunk érte tenni és cselekedni, önmagunkéból felajánlani, hogy éltethessen másokat is rajtunk keresztül. Mert bármit mondanak mások, ez a közösség, ez a család, a nemzet lényege: közös sors, közös múlt jelen és jövendő, amelyet Isten kezéből kérünk el.
Jézus megérint, hogy helyreállíthassa közted és az Atya közötti közvetlen kapcsolatot, mert ez az igazi gyógyulása és megoldása az életednek. Ezt értették meg ezek a vak emberek és ezért tudtak ilyen mély hitvallást tenni Jézusról, aminek meg is lett az eredménye.
Úgy szolgálj, mint ahogyan Jézus is, nem megalázottan, hanem olyan szívvel és lélekkel, ne legyen olyan mélység, ahova te a másikért ne hajolnál le. Ne legyen olyan koszos a másik lába, hogy te azt ne mosnád meg! Legyél képes az önmagad életéről, hasznáról, ha kell, lemondani, a másikért, a közösségedért, a gyülekezetedért, alárendelni önmagadat nekik!
Ma is szabadulnak meg drogosok, ma is születnek újjá emberek, ma is érint meg sokakat Jézus gyógyító hatalma, csak utána ezek az emberek, nem tesznek úgy, mint a történetbeli vakok:…
Mindenkinek meg van a maga ösvénye, amin végig kell mennie, ahhoz, hogy elérkezhessen a keskeny kapu tisztására. Jézus ott vár bennünket, hogy átléphessünk a keskeny útra, ahol már Isten szerint is biztonságban lehet az életünk. Ám addig – és sajnos a legtöbbünk élete ezt igazolja –, hosszú utat, sokszor kerülőutakat kell megtennünk. Mert lekanyarodunk a nekünk kijelölt ösvényről, mert eltévedünk, mert tudatosan visszafordulunk, mert úgy gondoljuk, hogy majd mi lerövidítjük azt. És ezért igaz lesz a mi életünkben is, hogy nem az egyenes, nem a rövidebb, hanem a sokkal hosszabb, nehezebb és kínokkal teli kerülőúton érünk el a célunkig.
Hogyan születhet újjá az ember? Boncolgassuk, mit értett meg Pál a Jézussal folytatott párbeszédben, hogyan ment benne végbe ez az egész folyamat. Jézus azt mondja neki: miért üldözöl engem? Ez az első kérdés. A második, hogy Pálban megszületik egy felismerés? A harmadik, amiről egyáltalán nem is beszélt az igehirdető: Pál mit cselekszik e beszélgetés után? Ezt a három kérdést szeretném egy kicsit részletesebben is kibontani, mert így válhat érthetővé a mi számunkra is Pál megtérésének titka és csodája.
