Ma azt szeretném, ha megértenénk, hogy abban a lelki életben, ami a hétköznapi harcainkban, gondjaink, feladataink közepette sokszor értelmetlennek látszik, hol találod meg azokat a biztos pontokat, amikre mindig visszaállhatsz, visszatalálhatsz, hogy újult erővel mehess a biztos és kikerülhetetlen célod felé. Milyen kapaszkodók ezek, konkrétan?
Lectio: Zsidókhoz írott levél 4,14-5,10. Textus: Zsidó 4, 16. A Bibliaolvasó Kalauz szerint mostanság a Zsidókhoz írott levelet olvashatjuk, amely üzenetének fontosságával még a bibliatudósok szerint is kitűnik a többi apostoli levél közül. Ennek sok oka van, én most csak egyet szeretnék kiemelni és elétek hozni, ami szorosan kapcsolódik a mai témánkhoz: Jézus az Atya által elrendelt és kiválasztott főpap! Ezt a teológiai üzenetet, ma azért nehéz elmagyarázni, mert az emberek szíve, lelke, gondolataik, de sajnos még a közéletünk is tele van egyfajta pejoratív előítélettel a Biblia, az egyház és a papok megítélése kapcsán.
Lectio: János 20, 24-29. Textus: János 20,29. Az elmúlt héten, sokat gondolkoztam azon, miért válhatnak boldogabb emberekké másoknál azok, akik Jézusba vetett élő hittel a szívükben élik le az életüket? Minderre azért kényszerültem rá, - és így visszagondolva hálás is vagyok érte-, mert Édesanyám halála miatt több olyan beszélgetésben volt részem, többen kérdezték meg tőlem, Anyukád ő boldogabb volt, mint mások életében és halálában? Ha igen, akkor miben volt az ő boldogságának titka, forrása, miben élt ő másként, mint a többi hozzá hasonló ember, anya és nagymama.
Lectio: János 14, 1-6. Textus: János 14,6. Engedjétek meg, hogy ma nagyon személyes hangvételben, – hiszen Édesanyám csütörtökön este adta vissza lelkét teremtő Urának – tegyek bizonyságot arról, mit is jelent ennek az előbb felolvasott jézusi mondatnak az a része, hogy én vagyok az élet? Véleményem szerint ennek az igeversnek ez a legizgalmasabb és legtitokzatosabb része. Azt mondja, én vagyok az élet, de Jézus milyen életre gondol itt? A földi életünkre, amelyik a születésünktől a halálunkig tart vagy az örökéletre, amiről olyan keveset tudunk, igaz sejtjük, reméljük, de akárhányszor az odavezető út kikerülhetetlenségére gondolunk, kivétel nélkül mindenkinek összerándul a gyomra.
Lectio: 46. Zsoltár 1-11. Ha a csendben Isten velünk van, akkor az a csendes közösség, amit vele töltünk el, az nem válhat félelmetessé, lelkünket megemésztővé, mert a csend Istennel soha nem passzív és üres, hanem mindig aktív és előremutató.
Efézus 5, 1-10. Az efézusi levélnek az az egyik sajátossága, hogy - a bibliakutatók szerint - ezt a levelet egy általános kollektív körlevélként is szabad értelmeznünk, amely Kis-Ázsia gyülekezeteinek egészéhez szólt és íródott. Ha és amennyiben ebből az aspektusból indulunk ki, akkor nem túlzás azt kimondani, hogy ez az ige a Veszprémi Református Egyházmegye minden gyülekezetéhez, lelkészéhez, presbiteréhez, gyülekezeti tagjaihoz szól mint isteni üzenet, tehát ma hozzánk is.
Az örökkévalóság felől csak az tudja értelmezni az önmaga életét, a szenvedéseit, a kikerülhetetlen útjait, aki teljes szívével szereti Jézust. És ha szereti, akkor a legfőbb, a legnagyobb, hogy egyszer majd vele lehet zavartalan közösségben, ott fent, ahol Ő már ott van. És persze úgy van ez, ahogy szoktuk énekelni a 164. dicséretben, nehéz e földtől elszakadnunk, nehéz a szeretteimet hátrahagynunk, de ha benne hiszek, ha hozzá ragaszkodunk, ha benne bízom és szeretem őt, akkor a keserű poharaink nem eltávolítanak Istentől, hanem még sokkal közelebb vihetnek Őhozzá.
Mit szeretne a vakon született története megtanítani? Az első, ami választ adhat nekünk, az Jézus meghökkentő válasza. A második a vakon született tenniakarása. A harmadik annak a felismerése: számomra is fontos lenne Jézus gyógyításának átélése.
Isten Igéje mélyre hatoló szó és hatalom, ha az ember megnyitja önmagát előtte, ha őszintén kitárja még az elrontott életét is, a keserűségét, a belefáradt és megkeményedett, kétkedő és cinikus lelkét is. Az Ige tud hitet, bizalmat szülni, teremteni az emberben, hogy van még számomra is újra kezdés, mert Jézus Krisztusban mindenki számára van újrakezdet, bármilyen szégyellni való múlt áll mögöttem. Aki eljut ennek az igazságnak a megismerésére, az képes újjászületni és Isten munkatársává lenni mások életében, mert ilyenkor válik igazán hitelessé az életünk.
Január elsején három igei üzentet fogalmaztunk meg az előttünk álló évre vonatkozólag. Az első üzenet, amit akkor kérésként és reménységként fogalmaztunk meg: Sámuellel mindig vele volt az Isten. A második, hogy ő Isten Igéjéből semmit sem hagyott beteljesületlenül, vagyis minden, amit Isten neki mondott, az az életében megvalósult igazsággá lett. Végül a harmadik, hogy mindenki meglátta, megtapasztalta Sámuel környezetében azt, hogy ő az Isten emberrévé lett. Ma arra hívlak benneteket, hogy nézzük meg, mik teljesedhettek be ebből a mi elmúlt esztendőkben?
